A Szent Korona tagság közjogi fogalma és a kormányzó szerepe.
TISZTÁZZUK !
A Szent Korona tagság közjogi fogalma
" A Szent Korona tagság közjogi fogalma az országlakosok tekintetében a mellérendelést részesíti elõnyben az alárendeléssel szemben, a jogokat nem korlátozza, hanem kiterjeszti, ugyanis a Szent Korona minden tagja „egy és ugyanazon szabadság” elvén ugyanazon kötelességekkel és jogokkal rendelkezik. Ezen kötelességek és jogok megvalósulási formái ugyan különbözhetnek, de lényegük azonos. Ugyanezen mellérendelõ kapcsolat érvényes a Szent Korona országaira. Ezen államegységek nem Magyarországnak voltak alárendelve, hanem annak testvérországaként a Szent Koronának."
"A Szent Korona eszméje alapján fennálló jogfolytonos állapotot a nép, az uralkodó, valamint külsõ fegyveres erõ (vis maior) is megszakíthatja. Az ebben a hatalmi helyzetek teljesen törvénytelenek és legitim módon nem igazolhatóak. Abban az esetben, ha a Korona – király – nemzet hármasság nem állhat fenn, valamint a történeti alkotmány intézményei útján legitim hatalom nem gyakorolható, akkor részleges legitimitás, illetve a szokásjog elve alapján a jogfolytonosság fennállhat, ha a nemzet szándékát fejezi ki azzal, hogy a teljes legitim állapotot visszaállítja."
Kormányzó
"A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselõ helytartó vagy ideiglenes államfõ.
A magyar történelemben, jogtörténetben 1446-ban hozták létre ezen intézményt. A kormányzó a király helyett(nem Õ a király! szerk.) vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt. A tisztség így egyenértékû volt a régenssel. Latin elnevezése 'gubernator'."
